Isteni színjáték - Purgatórium: Huszonötödik ének Isteni színjáték. Dante Alighieri.
Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!                Isten nevét hiába ne vedd!                Az Úr napját szenteld meg!                Atyádat és anyádat tiszteld!                Ne ölj!                Ne paráználkodj!                Ne lopj!                Ne hazudj,mások becsületében kárt ne tégy!                Felebarátod házastársát ne kívánd!                Mások tulajdonát ne kívánd!               
Magyar valtozatChristian portálon

Christian források

 
Purgatórium: Huszonötödik ének
   

Tartalom: "Isteni színjáték"


A nemzés és a szellemtest

Már semmi késést meg nem tűrt az óra,

mert a Nap már a délkört a Bikára

hagyta rá, és az éj a Skorpióra.

Mint ki sietést erőltet magára

és nem pihen meg, bármi tűn elébe,

mert kényszer ösztökéje szurdogálja:

úgy hágtunk akkor a lépcső fölébe

egymás után; mert szűk volt, s semmi módja,

hogy kettőnk lába egymás mellett lépje.

Minthogyha szárnyát a gólyafióka

emelgeti, s majd újra lebocsátja,

s biztos fészkéből nem mer a csalóka

légbe röpülni: úgy szivemnek vágya

kérdeni, gyúlt és kialudt; s maradtam,

mint aki némán ajkát szóra tátja.

De költőm, bár lépkedve szakadatlan,

nem hágy epedni, s így szól: "Mondd ki bátran,

mi már-már ajkad ijjáról lepattan!"

S felbátorodván, ajkamat kitártam:

"Hogy lehet ott, hol táplálékra semmi

szükség, elaszni ílyen véznaságban?"

"Ha emlékeznél, hogy birt tönkremenni

Meleager, mert egy üszök elégett,

ily kérdést néked" - szólt - "nem kéne tenni;

s ha elgondolnád, hogy ver vissza képed

minden rángást arcodrul a tükörben,

látnád, hogy a nehézség könnyüség lett.

De hogy e tárgynak láss mélyére bölcsen:

im itt Statius; őt szólítva kérem

orvosodul, hogy vágyadat betöltsem."

"Ha az örök Rend tervét én beszélem,

ahol Te vagy" - Statius mondta - "mentse,

hogy nem lehet kérésedtől kitérnem."

És kezdte: "Fiam, engedd, hogy kiöntse

tudását ajkam, és figyelj a szóra,

hogy a mikéntet néked megjelentse.

A vérnek színe-java, nem szivódva

be a szomjas erekbe, megmarad,

mint maradék-kenyér asztalra szórva

s alkotó erőt nyer a szív alatt

építni embertestet (ahogy épít

az is, mely az erekben szétszalad),

s átszűrődvén, eljut - nem volna szép itt

jelezni, hova; más vérét keresve,

más testben, mely természetes edényt nyit.

S ott, vér a vérrel egybekeveredve,

az egyik elfogad, s a másik alkot,

hatékony helyről, a szívből, eredve.

Működni kezd, és titkosan kavarg ott:

megalva elsőbb, s megélesztve aztán,

mit anyagul sürűvé összehajtott.

És a ható erő lelket fakasztván

növény lelkéhez hasonlít, azonban

az révben van már, ez csak fél-utaztán.

Mert tovább munkál, míg érezve mozzan,

mint a tenger puhánya; és belőle

érző szervek bontakoznak ki sorban.

Igy fejlődik ki, így halad előre

az Erő, fiam, mely a szívből árad,

míg minden tag megéled rendre tőle.

De eszes lénnyé hogyan lesz az állat,

azt még nem látod; oly pont ez, amelyben

bölcsebb ember is tévedett tenálad,

mert nem a valót tanitotta, mert nem

gondolta egynek az észt és a lelket,

mert az észt nem látta alkotni szervben;

de te nyisd föl az Igazságra lelked,

és tudd meg, hogy, mihelyt az agyvelőnek

alkotása a magzatban kifejlett,

szent kedve gyullad a Legfőbb Erőnek

a Teremtés e remekén, mit erre

új szellem fúvatával lehel ő meg,

hogy az ott önnön erejét keverje

az ott találttal, s egy lélek lehessen,

mely él és érez és emlékszik: elme.

S hogy ez nagyon nagy csodának ne tessen:

nézd a nap hevét, mely a bort csinálja,

szőllő levével hogy alkot vegyessen.

S amikor elfogy Lachesis fonálja,

emberi részét és isteni részét

együtt viszi el, a húsból kiválva.

Az első néma, alszik minden érzék;

de emlék, ész s akarat a halálban

erejiket csak még jobban kiélzék.

S így hull, csodás-magátul, egy sugárban;

a lélek a két Partok egyikére;

s ott tudja meg útját, hogy merre szálljon.

És amint a kijelölt helyig ére,

az alkotó Erő körülsugárzik

úgy s addig, amint teste volt, mig éle.

És mint a lég, ha dús páráktul ázik,

mert a napsugár rajta visszapattan,

tarka szinekkel ívben kivirágzik:

úgy itt a környező lég oly alakban

idomul, mintha pecsétlője volna

a lélek, melynek ereje alatt van.

S mintha lángocska láng után hajolna

(kis láng, amerre nagy tüz-anyja libben):

úgy követi a lelket ez a forma.

S e látszatoknak árny a nevük itten;

s minden érzékük megszervezik újra

egészen a látásig szemeikben.

Igy beszélünk és nevetünk mi, hull a

könny az arcunkra, és sohajt az ajkunk,

mint te magad vagy e Hegyen tanúja.

Aszerint, amint keserűn ohajtunk

vagy más érzés sújt, idomul az árnyunk:

s ez az amért csodálkozol te rajtunk." -

S már az utolsó kín körében álltunk;

s ott jobb kéz felé haladván előre

más gondra kellett hogy figyelve járjunk.

Lángot lövell ott a fal a tetőre;

s a párkány szelet csap föl, mely a lángot

visszaveri, s beljebb szorítja tőle.

E part szélén egyenként vonulánk ott;

és engem akkor balrul a megégés,

jobbrul a lebukás félelme bántott.

S Vezérem szólt: "Itt legyen kurta fék és

jó szoros gyeplő minden pillantáson,

mivel hajszálon múl a félrelépés!"

De kar zengett át a nagy lángoláson

"Summa Deus clementiae" - dalolva,

mely nem kevésbé izgatott, hogy lássam.

S árnyakat láttam, a tűzben tiporva;

rájuk néztem, majd lábaimra ismét,

tekintetem kettő közt megoszolva.

És ők, amint a himnuszt befejezték,

"Virum non novi" - hangosan kiáltott

csapatjuk; s halkan a dalt újrakezdték.

S megint, kiálták: "Senki sem bocsájtott

Diána, ligetébe; és a nimfát

kiűzte, kinek Vénus mérge ártott!"

S újra daloltak; majd szólítva hívták

a nőket s férjeket, kik megmaradtak,

mint Erény s Házasság kivánta, tiszták.

S úgy vélem, míg e láng által maratnak,

mást sem tesz e nép, mindig újrakezdi:

s ily gondnak szent varázsa, ily falatnak

étke a végső sebet behegeszti.


Tartalom: "Isteni színjáték"

Letöltés: "Isteni színjáték"

Forras: http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm

Читайте також: Данте Аліг'єрі. Божественна комедія.

Читайте также: Данте Алигьери. Божественная комедия.


Top

Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!



Vote!