 |
 |
 |
|
|||
| |||
| |||
| |||
|
|
|
|
|
|
Szerző: Bartłomiej Grysa,
„Az Istenem vagy. Gondoskodnod kell rólam. Hogyan hagyhatsz engem ezekben a gonosz kezekben? Nem tudom, mit akarnak tenni velem ezek az emberek, de tudom, hogy te velem leszel, s egy napon meglátlak és találkozom veled.”
A Korán „hordozója”A világon több mint kétmilliárd ember sohasem hallotta az igazságot Jézus Krisztusról. Közéjük tartozott Musztafa is, aki egy vallásos muszlim családban nőtt fel Dél-Egyiptomban. Ötévesen kezdett el tanulni a nagybátyja irányítása alatt. Tőle tanult meg olvasni, és igyekezett fejből megjegyezni a Koránt, klasszikus arab nyelven. Azelőtt Musztafa már sokszor hallott részleteket a Koránból a mecsetben és a rádióban. A szülei ezenkívül meghívtak az otthonukba a Korán magyarázatára szakosodott embereket, és ezért borsos árat fizettek nekik. Musztafa ügyes tanuló volt, és gyorsan haladt, bár a nyelv, amit a mindennapokban használt, nagyon különbözött a Korán nyelvétől. Hét évig tartott, míg az egész Koránt kívülről megtanulta. Amikor még csak tizenkét éves volt, már háfiznak, vagyis a Korán „hordozójának” hívták őt, bár, ahogy bevallotta, egészen a középiskola elvégzéséig a szent könyv számos szavának jelentését nem is értette. Így megnyílt előtte a muzulmán tudós pályája, a környezete meg „kis sejknek” kezdte őt hívni (a sejk a muzulmán pap).
Tizenhárom éves korában történt valami, ami jelentős hatással volt a későbbi lelki életére. Ahogy azt egy interjúban megvallja, abban az időszakban az iskolai oktatásból kifolyólag nagy haragot érzett a keresztények és a zsidók iránt. Sokszor hallotta, főleg a hitoktatóktól, hogy Egyiptom minden problémájának a gyökere a zsidóság és a kereszténység. A fiatal fiúnak felforrt a vére. Nagyon gyorsan alkalma adódott bosszút állni a keresztények által elkövetett „sérelmekért”. Nem messze élt egy kopt pap. Mindennap eljárt otthonról a templomba, és Musztafa elhatározta, hogy kihasználja az alkalmat. Egy nap kövekkel kezdte el dobálni a papot. A pap vérző fejjel kórházba került. Amikor hazatért a kórházból, elment Musztafáékhoz, hogy elbeszélgessen a fiúval; ismerte ugyanis a családját. Musztafát ez a találkozás nagyon meglepte: először látta azt, hogy a keresztények nem keresik a bosszút, és nem úgy akarnak bánni vele, ahogyan ő bánt velük. A pap azért ment el Musztafához, hogy megmondja neki: megbocsát. „Tűz van benned — mondta a fiúnak —, de ennek előbb téged kell felemésztenie, mielőtt másokat kezd el égetni.” Ez a találkozás mély benyomást tett Musztafára. Intellektuális tisztességA középiskolában Musztafa tovább haladt a muzulmán hagyomány megismerésében, és a hadíszokat — Mohamed és társai életéből vett hosszabb-rövidebb mondásokat és történeteket — memorizálta. Több ezret is megtanult fejből, ezért nem meglepő, hogy a középiskola után bejutott a legismertebb muszlim egyetemre, az Al-Azharra. Egyetemi tanulmányainak első napja nagyon meglepte Musztafát: „A sejk, aki előadott nekünk […] ezt mondta: »Amit elmondok, azt úgy kell elfogadniuk, mint az igazságot. Nincs helye semmiféle vitának. Amit nem mondok el, azt nem is érdemes tudniuk. Figyeljenek, engedelmeskedjenek, és semmit se kérdezzenek!«” Az előadó tanár korlátolt hozzáállása mélyen megdöbbentette az új diákot. Musztafa jelentkezett, és megkérdezte: „Sejk, hogyan tanuljunk anélkül, hogy kérdéseket tennénk fel?” Válasz helyett csak sértést kapott. A diák az egyetem dékánjánál tett panaszt, aki aztán ügyesen elsimította az ellentétet. Attól a pillanattól kezdve — ahogy írja — „az egyetemen megkívánt hallgatás és alárendeltség” útjára lépett. A tanulás módszere a muzulmán tudósok iratainak olvasásából állt, melyekből aztán kiragadták és fejből megtanulták a kulcsfontosságú részeket. Tilos volt mindennemű kritika és vita. »Olvass tovább: Published in October 2020. Read more Christian articles (Hungarian)
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!
|
|
|
|
|
|
